Nem akarunk senkit rémtörténetekkel ijesztgetni... De! A testépítők között évtizedes vita, hogy a turmixokat tejjel vagy vízzel jó fogyasztani. Egyáltalán, jó testépítő tápanyag-e a tej? A tej igen! De mit tudunk arról a fehér folyadékról, amire a boltokban azt írják: t.e.j.??? Nemrég közéleti vita kerekedett a tejhez hasonlatos italok körül... Stuart McRobert, a Brown és Beyond Brown könyvek szerzője a Hardgainer magazinban a következő kis cikket közölte le a tej és testépítés kapcsolatáról:

Jómagam már közel két éve nem ittam tejet. Korábban két-három liter is elfogyott egy nap - az egyik az ebédet helyettesítette. Egy kényelmesen fogyasztható, tápanyagokban gazdag ételnek hittem, ami miatt ráadásul még az irodámból sem kellett kimozdulnom. Az emésztéssel sosem volt gondom, nyugodtan fogyasztottam étkezéseim között is. Manapság naponta csak egy-két pohár kefírt és valamivel több sajtot fogyasztok, főleg helyi készítésű kecske és juhsajtot. Mióta megszabadultam a tejtől, változatosabb az étrendem és egészségesebb a diétám. Nem is beszélve arról, hogy több időt töltök a családommal, mivel részt veszek a közös ebédeken.

A kefír egyébként remek adalék volt a diétámhoz, valamint a McRobert családban is sikere van. Azon felül, hogy a sajt a tejnél emészthetőbb, hasznos baktériumokkal és tejsavakkal látja el az emésztőrendszert. Mindenkinek csak ajánlani tudom. A jobb emésztés érdekében pedig ne az étkezésekkel együtt, hanem étkezések között fogyasszuk.

És mi van a tejjel? A táplálkozástudósok között nincs még egy olyan kérdés, ami ennyi vitát, sőt ellenségeskedést szült volna, mint a tejfogyasztásé. Bár saját halászó-vadászó őseink nem használtak tejtermékeket, nagyon sok egészséges nomád és gazdálkodó kultúrát ismerünk akár 9000 évre visszamenően, akik magas tápértéke és állati fehérje, valamint zsírtartalma miatt "fehér vérként" itták a marha, kecske, juh, ló, vízibölény, de még a teve tejét is. Néhány évtizeddel ezelőtt lett a köztudat által elfogadott és gyakran hangoztatott tény, hogy a tej gazdag és biztonságos táplálék, amely alapvető fontosságú táplálkozásunkban. Ma pedig olyan betegségekért teszik felelőssé a tejet, mint krónikus fülfertőzés a gyermekeknél, cukorbetegség és rák a felnőtteknél.

Akiknek emésztőrendszerében kevés a laktáz - a laktóz bontásáért felelős enzim - kevéssé tolerálják a tejet. Minden emlős termel laktázt csecsemőkorban, azonban a termelés a szoptatási időszak végével lecsökken, vagy teljesen leáll. Az emberben egy recesszív gén mutációja miatt egyesekben a laktáztermelés folytatódik ezt követően is. Egy olyan elszigetelt közösségben, amely tejet és állati fehérjéket rendszeresen fogyasztását, ez a tulajdonság előnyös lehet. Ennek a génnek az öröklődésére jellemző, ha adott időben egy ilyen elszigetelt közösség 5%-ánál lelhetjük fel, 400 generáció alatt a gén előfordulása a lakosság 60%-ra növekszik - ha feltesszük azt, hogy a génhordozóknak minden generációban 1%-al több gyermekük születik, mint az intoleráns egyéneknek. A természetes kiválasztódásnak köszönhetjük azt, hogy szervezetünk a rendelkezésre álló tápanyagokhoz képes igazítani szükségleteit. A modern társadalom azonban igen mobil és nagyon nehéz olyan közösséget elképzelni, amelybe csupán olyan emberek tartoznak, kiknek évszázadok óta ősei is ezen a területen éltek.

Egyes becslések szerint a világ teljes lakosságának mintegy 30-40%-a termel laktázt felnőtt korában is. Az antibiotikumok túladagolása is laktózérzékenységhez vezethet. A laktózérzékenyek egyébiránt kis mennyiségben gond nélkül fogyaszthatnak tejtermékeket. Bár az ázsiaiakat általában érzékenynek mondják, mégis sok kínai és japán fogyaszt tejtermékeket - különösen sajtot, joghurtot és fagylaltot - ha hozzájut. Elmondható, hogy sokan vannak azok is, akik a kazein nevű tejfehérjére allergiásak. A kazein az egyik legnehezebben emészthető és legbonyolultabb fehérje. A természetes kiválasztódás azonban azt eredményezi, hogyha a hagyományos étrend része a kazein és általában a tejtartalmú étel, akkor az egyének hozzászoknak a fogyasztásához.

A tej erjesztésének és savanyításának minden olyan kultúrában megvannak a nyomai, amelyek állatokat tartottak. Ez a folyamat csökkenti a laktóztartalmat és előemészti a kazeint. Az olyan végtermékeket, mint amilyen a kefír és a joghurt, sok olyan felnőtt is tolerálja, akik a nyers tejet nem. A vaj önmagában szegényebb laktózban és kazeinben, ezért természetes formájában is jobban emészthető, a laktózérzékenyek számára is. Az erjesztett, vagy savanyított vaj azonban még ennél is jobban emészthető. Aki súlyosan laktózérzékeny, fogyaszthat tisztított vajat, amiből a tej szilárd részei eltávolításra kerültek.

A sajt, amely nagy koncentrációban tartalmaz kazeint, egyesek számára igen jól, mások számára egyáltalán nem emészthető táplálék. Azok a sajtok, amelyeket nyers tejből készítenek, gazdagok enzimekben és jobban emészthetők, mint amelyeket pasztőrözött, hőkezelt tejből állítanak elő. Akármilyen legyen is a sajt, melegítés nélkül jobb fogyasztani. A feldolgozott sajtok emulgeátorokat, állományjavítókat, foszfátokat és hidrogénezett olajokat tartalmaznak, amelyeket jobb minél messzebb elkerülni.

Bár vannak néhányan, akik olyan szerencsés genetikával születtek, hogy a tejet minden formában jól emésztik, a boltban kapható tejek senkinek sem jók, mert a modern tehenek a természet megcsúfolásai. Száz évvel ezelőtt egy tehén napi 2-3 gallon (7-11l) tejet adott, a ma népszerű Holstein fajta általában háromszor-négyszer ennyit. A mai tehén olyan fajnemesítés eredménye, amelynek káros hatásai az agyalapi mirigy kóros túlműködésében és fehérjében túlzottan gazdag etetésben nyilvánul meg. Az agyalapi mirigy nem csupán a tejtermelést, de a növekedési hormon termelését is szabályozza. Nem olyan régen az FDA elfogadott egy genetikailag módosított növekedési hormont, amelyet tehenek számára fejlesztettek ki. Ez a hormon azonos azzal, amit a mai nagy tejhozamú tehenek hipofízisében találhatunk. Ettől megnő a tejben lévő nehézkes növekedési hormon is, amely a tej vizes alkotóelemeiben található, nem pedig a tejzsírban.

A csecsemők a növekedési hormont az anyatejen keresztül szívják magukba. Egy kevés ezekből hasznos, közepes mennyiség még nem ártalmas, de nagy dózisban növekedési rendellenességeket okozhat. A nagy dózisú bevitelt kapcsolatba hozzák a daganatképződéssel, egyes tanulmányok pedig a rákkal is. Ezek a génkezelt tehenek pedig sok betegségért felelőssé tehetők. A tejük gyakran váladékos, sokszor szorulnak antibiotikumos kezelésre.

A másik probléma korunk teheneivel az etetés, ugyanis nagy mennyiségben kapnak magas fehérjetartalmú szójababot. Ez ugyan megnöveli a tejhozamukat, azonban emlőgyulladást okoz és gyakran vezet terméketlenséghez, májkárosodáshoz és korai halálhoz. A kutatási terület feltártsága igen szegényes, nem tudni, hogy ez a táp pontosan milyen mechanizmusokat indít el az állatban és milyen hatással van a tejére. A megfelelő táplálék a tehenek számára a friss zöld növényzet, különösen a gyorsan növő fű kora tavasszal és ősszel. A megfelelően táplált állatok teje a rákellenes CLA-ban, vitaminokban és egyéb tápanyagokban is gazdag. Sajnos a mai gyakorlat szerint a minőséget a mennyiség nagyságrendekkel előzi meg.

Egy másik folyamatról is szót kell ejtenünk, amely a mai tejek értékét rontja: ez a hőkezelés. Erről a módszerről mindenkinek az jut eszébe, hogy hasznos, ugyanis védelmünkre van és elöli a kórokozókat, azonban ma már tudjuk, hogy érdemei aránytalanul felnagyítottak. A modern fejőgépek és rozsdamentes acélhordók, amelyekben a tejet tárolják, együtt a megfelelő csomagolással és terjesztéssel a hőkezelést a higiénia szempontjából teljesen feleslegessé teszik. Az elmúlt évtizedek összes nagy szalmonellajárványa hőkezelt tejjel hozható kapcsolatba. Ide tartozik az az 1985-ös eset Illinois államból, amely 14.000 fertőzöttet és halálos áldozatot is követelt. Az a szalmonellatörzs, amelyet ebben a tejben találtak, genetikailag ellenállónak bizonyult a penicilinnel és tetraciklinnel szemben is. A nyers tejben olyan savak találhatóak, amelyek ezeket a kórokozókat elölik. A hőkezelés kiveszi a tejnek ezt a tulajdonságát és a végtermék teljesen védtelen lesz a véletlenül bekerülő baktériumokkal szemben. A nyers tej megfelelő tárolást követően megsavanyodik, míg a hőkezelt egyszerűen megrohad.

És ez nem minden, amit a hőkezelés káros hatásairól tudnunk kell. A forróság eltorzítja a tejben található aminosavakat, a lizint és a tirozint, ezáltal a teljes fehérjekomplexum kevésbé lesz értékes: avasítja a telítetlen zsírsavakat és rombolja a vitaminokat is. A hőkezelés folytán a C-vitamin veszteség általában 50% körüli, de ez az arány a vízben oldódó vitaminok esetében a 80%-ot is elérheti. Az ún. Wulzen-faktor a B12 vitaminnal együtt teljesen megsemmisül, pedig ez utóbbi az egészséges idegrendszerhez és vérhez szükséges. A hőkezelés csökkenti továbbá a tejben fellelhető ásványi anyagok koncentrációját, a kalciumot, klórt, magnéziumot, foszfort, káliumot, nátriumot és ként, továbbá más, elenyésző mennyiségű anyagokat. Bizonyítékok vannak arra, hogy a hőkezelés megváltoztatja a laktózt, jobban emészthetővé téve azt. Ez a tény azonban összefüggésben van azzal, hogy a hőkezelt tej szükségtelen nyomást gyakorol a hasnyálmirigyre, ami ezáltal több emésztőenzimet termel és megmagyarázza azt is, hogy a modern társadalmak nagymértékű tejfogyasztása miért okoz olyan sok esetben cukorbetegséget.

Végül, de nem utolsó sorban a hőkezelés a tejben minden enzimet elpusztít. A hőkezelés sikerességének egyik fokmérője, hogy a hőkezelést követő ellenőrzéskor a tejben nem találhatóak enzimek. Ezek az enzimek lennének felelősek a tej testépítő hatásaiért - elsősorban a kalciumra gondoljunk - és asszimilálnák azokat a test számára. A hőkezelt tej nagy mennyiségben történő fogyasztása ezért vezet egyes esetekben csontritkuláshoz. A nyers tejben lévő lipáz segíti hozzá szervezetünket a tejzsír könnyebb megemésztéséhez.

A hőkezelés után következik a vegyianyagok hozzáadása az íz visszanyerése és a kellemetlen szag eltüntetése végett. Szintetikus vitaminok: D2 és D3 kerül a tejbe, amelyből az előbbi mérgező és szívproblémákkal is kapcsolatba hozták már egyes kutatások, az utóbbinak pedig nehézkes a felszívódása. A tej végső megalázása a homogenizálás, amelyet szintén a szívbajjal hozható összefüggésbe.

A kereskedelmi forgalomban kapható tej nagy mennyiségű sovány tejport is tartalmaz: 1% tejpor, 2% tej. Az általánosan használt dehidralizálás, amely során a tejből kivonják a nedvességet, oxidizálja a tejben lévő koleszterint, amely ezt követően az artériákra lehet káros hatással. A magas hőmérsékleten végzett szárítás kedvez a keresztkapcsolt fehérje és nitrátok felhalmozódásának, amelyek karcinogének - mint a szabad glutaminsav is - azaz idegrendszert károsító hatásúak.

A modern, enzimektől kiüresített, hőkezelt tej roppant terhelést jelent emésztőrendszerünk számára. Akiknek ősei emésztési zavaroktól, vagy tejérzékenységtől szenvedtek, a mai tejeket nem tudják teljesen megemészteni, ezért a félig emésztett tej a bélrendszert is károsítja, megnehezítve a hasznos tápanyagok felszívódását és a mérgező anyagok, bomlástermékek felszívódásának kedveznek. Az eredmény allergia, krónikus fáradtság és egy sor degeneratív betegség.

Minden, dr. Price által megvizsgált egészséges tejfogyasztó közösségben a nyers tej és nyers sajt fogyasztása a megszokott, ahol a tejet olyan állatok adják, amelyek friss fűvel és más takarmánnyal kerülnek táplálásra. Amerikában ilyen tejet találni igen nehéz. Kaliforniában, Új-Mexikó és Connecticut területén egyes bioboltokban kapható nyers tej, bár sokszor fogságban tartott állatoktól származik ez is. Sok helyen szerencsére farmokon, házi gazdaságokban beszerezhető a nyers tej. Ha ilyen termelőre lel az ember, érdemes onnan beszerezni a napi tejadagot. Természetesen oda kell figyelni, hogy lehetőleg szabad legelőn tartott Jersey, vagy Guersney fajtájú tehenei, vagy kecskéi legyenek a farmernek és az általuk termelt tej tuberkolózis- és brucellózis-mentes legyen.

Egyes boltokban kapható hőkezelt, de nem homogenizált tej, amely természetes táplálékon felnevelt állatoktól származik. Ebből a tejből is remek kefír, joghurt és vaj készíthető. Az ilyen vajak általában alacsony kazein és magas tejsav-tartalmúak és olyan személyek által is fogyaszthatók, akik tejallergiában szenvednek. Ezek a vajak teljes kiőrlésű liszttel sütéshez is nagyon jók.

Ha nem találunk nyers tejet, csökkentsük a tejfogyasztásunkat és igyekezzünk teljes tejből készített joghurtokat, vajakat fogyasztani és nyers sajtot, amelyek a kereskedelmi forgalomban nagy választékban kaphatók. Sok import-sajt nagyon jó minőségű, keressük a csomagoláson a "tejből" vagy "friss tejből készült" feliratot. A www.realmilk.com weboldalon a nyers tejről és az ebből készült termékekről további információkat találhatunk.

http://body.builder.hu/pub_tej.htm4

http://www.tenyek-tevhitek.hu/tej.htm